Az egész élmény egyik legmeghatározóbb állomása az Ehető Erdő – Erdei Gasztroexpressz program volt, amely nem véletlenül kapta meg 2026 márciusában a Green Destinations nemzetközi szervezet értékelésében a világ legjobb közösségi fenntartható turisztikai kezdeményezése címet az ITB Berlin szakkiállításon.
Ezután visszaültünk a kisvasútra, és megérkeztünk a Michelin-ajánlott Végállomás Étterembe, ahol az erdőben megismert alapanyagok egészen elképesztő formában jelentek meg előttünk.
És itt vált igazán nyilvánvalóvá, mennyire különleges az egész koncepció: két órával korábban még az erdőben állsz, növényeket kóstolsz és hallgatod a természet történeteit, majd egyszer csak ugyanazok az alapanyagok egy csúcsgasztronómiai élmény részeként kerülnek eléd.
A négyfogásos Gasztroexpressz menü önmagában is megérne egy külön cikket.
Erdei vargánya tölgymakkal és friss hajtásokkal, őz rillette fermentált spárgával, rozsos tuile-lal és savanyított bükklevéllel, szilvásváradi pisztráng bükkmakk misóval, csalánkrémmel, rókagombával és szagos mügével, végül ibolya, vadszeder, fehércsokoládé és fenyőrügy desszertként. Fantasztikus borpárosításokkal kísérve.
A Végállomás teljesen lerombolta bennem azt a prekoncepciót, amit sokan a fine dining világáról gondolnak.
Hogy ez kizárólag a luxust hajszoló emberek közege lenne, ahol az ember úgy ül az asztalnál, mint Jack a Titanic vacsorajelenetében, kétségbeesetten próbálva rájönni, melyik a megfelelő villa. Ehelyett egy rendkívül otthonos, emberközeli, sallangmentes, barátságos atmoszféra fogadott. Egy olyan hely, ahol egyszerűen jó lenni.
Ráadásul maga a Gastroexpressz túra és a tasting menü együtt nagyjából húszezer forintba kerül, ami őszintén szólva meglepően reális ár egy ilyen szintű komplex élményért.
